Borostyánkő, az úri karavánszeráj

Almásy László keze nyoma: a szaharai Úszók Barlangjának kőkori festményéről készített másolata

Mivel a hálás magyar utókornak a mai napig nem sikerült rehabilitálnia és méltó tudománytörténeti helyére visszaillesztenie Almásy László Szahara-kutatót, nem is állított tucatjával Almásy-szobrot vagy -emléktáblát, nem gyűjtötte használati tárgyait, felfedezéseit Almásy-múzeumba, ezért nem árt megbecsülni mindazokat a tárgyakat és dokumentumokat, amelyek a burgenlandi Borostyánkő várában kallódnak. Többnyire tán a hollywoodi mese kulisszájaként, elől hagyva, de mégis zárójelbe téve – miközben Borostyánkő falait mélyen átitatja a magyar múlt, a magyar nemesi életmód és harciasság. Nem beszélve Abu Ramla nyomairól…

A várkastély belső udvara 1908-ban, Almásy ifjúkorában… (Forrás: Burg Bernstein archívuma)

… és manapság

A három régi magyar vármegye nyugati darabkáiból összeeszkábált kelet-osztrák tartomány a maga „sterilitásában” is tartogat meglepetéseket az utazónak. Leginkább azzal, hogy a főként (úri) magánkézben lévő kastélyok mélyén mi minden hever elzártan, romladozva, penésszel és közönnyel befuttatva. Amikor Alexander Almásy végigkalauzolt a váruk termein és folyosóin, nekünk is leesett az állunk. Hogy Barabás Miklós szignálta egész alakos ősportrék, loboncos hajú törökverő urak és fekete főkötős hölgyek, zsákmányolt tőrök és kardok közé illesztett ottomán előkelőség arcképe néz le ránk a falakról, az még rendben is volna, de a romantikus címergaléria már meglehetősen kézzel foghatóvá teszi a várkastély hovatartozását. Különös hangulata van annak például, hogy „Botthyán János (a vak) dunántúli vezénylő tábornok” nevét böngészhetjük egy „labanc” várban; vagy „II. Rákóczy Ferenczét”, „Béla Árpád-házi királyét”; de ott van a „Borostyánkői Eganok” címere, ahogy a Batthyányaké s a politikai korrektség jegyében Ausztriai Albert hercegé is. Az impozáns régi galéria része az a kézzel fabrikált, esetlen kis tábla is, amely a mostani tulajdonosok, a „Kuffstein-Almásyak” dicsőségét hirdeti – 1968 óta.

A címergaléria részlete, az ajtó fölött az Almásy család címere (ma Törökszentmiklós városáé is). Kurucok, labancok

Ami pedig Almásy László nyomait illeti – nos, az lélegzetelállító! Ott van mindjárt a keze nyoma: a Szahara mélyén fölfedezett Úszók barlangjának – mára sajnos a turisták által végzetesen lepusztított – kőkori festményei akvarell másolatokon, amelyek a mostanra élhetetlenné vált sivatag mélyén fürdőző, lubickoló emberkéket ábrázolnak. A borostyánkői vár folyosóján állították ki a repülőmániás Almásy egyiptomi repülőigazolványát, mely az 1. sorszámot viseli. A homoktengerből előhalászott kőkorszaki munkaeszközöket, edényeket. S Alexander több papírcsomagot is mutat, bennük az apa, György magyar és német nyelvű levelezése – kérdés, tudnak-e róla a magyar kutatók.

Akarnak-e tudni róla?

Az egyes számú egyiptomi repülő igazolványa

Másik vitrinben László testvérének, a kastélyt és a birtokot öröklő Jánosnak a „magyar katonai” pisztolya ékeskedik, csövével a szemlélődő szívére szegeződve. Arrébb Krisztus képe, nyakában báránnyal: „Almásy László első szt. áldozását végezte Borostyánkőn 1905. május hó 31-én.” Aztán belépünk László dolgozószobájába, amelynek ajtaját kívül-belül arab felirat díszíti, a várúr szerint magának a sivatagkutatónak a kézírásával. A vén kastély ma is minden ízületében őrzi tehát egy nem hétköznapi nemesi család legkülönlegesebb sarjának emlékezetét.

A sivatagkutató hálószobája. Magyar vonatkozású emlékek lépten-nyomon

Borostyánkő a szellem és az invenció fészke volt a múlt század fordulóján. Nyugat-magyarországi karavánszeráj, ahonnan az utazás- és madármániás apa, valamint a dalmáciai olasz származású anya másodszülött – így a szenvedélyeiken kívül jóformán semmit nem öröklő – gyermeke elrugaszkodott. Amikor kölyökkorában kikönyökölt a vár tornyából, még olyan világot láthatott, amelyben léghajók, széllel és gőzzel hajtott gépek szelték a teret, amint Kubassek János is fogalmaz Almásy-monográfiája bevezetőjében (A Szahara bűvöletében, Panoráma Kiadó, 2002). Amikor meghalt, már az űr meghódítása és az atomháború foglalkoztatta az emberiséget. Almásy László élettörténete a XX. századi technikai fejlődés története is, elképesztő bátorsága, kockázatvállalása és zseniális megérzései mellett naprakészségének és technikaőrületének köszönhetők a sikerei. Borostyánkő ennek az elképzelhetetlen ívnek is a története.

Arab írás a dolgozószoba ajtaján. A léghajótól az űrhajóig